Az úszás anatómiai és élettani előnyei
Szív és keringésrendszer: az úszás javítja a szív működését és keringésrendszerét. Az úszás közben alakul ki a legnagyobb folyamatos oxigén hiány, mert az úszás közben működik egy időpontban a legtöbb izomcsoport. Emiatt a szívnek és az ereknek nagyobb mennyiségű oxigént és energiaforrásokat kell eljuttatni a vázizomzatba, ehhez a teljesítményhez kell a szívnek és az ereknek alkalmazkodnia. Egyrészt a szívizomzat erősödik meg, hogy a perctérfogata minél nagyobb legyen, másrészt a szívizomzat hajszál érhálózata fejlődik nagyobb felületen behálózva a szívizomzatot, hogy a szív saját vérellátása hatékonyabb legyen. Ez utóbbi alkalmazkodás hosszú távon megmarad, és ez jelent esélyt bizonyos életkor után a szívinfarktus megelőzésében, mert ha a szívizomzat részletesebben van ellátva hajszálerekkel, akkor egy esetleges hajszálér elzáródásnál kisebb szívizom terület károsodik, és remélhetőleg a tragédia elmarad. A szív érhálózatát 14 éves korig lehet a legintenzívebben fejleszteni, a fejlődés 18 éves kor után már nem lehetséges, ezért kell a gyermekeknek minél többet sportolni lehetőleg olyan sportokat, mint az úszás, ami a szívérhálózatát nagyon hatékonyan fejleszti.
A szívizomzat érhálózata mellett a vázizmok érellátása is javul az úszás által kiváltott hosszantartó oxigén hiánynak köszönhetően, ezáltal az izmok hosszabb ideig képesek nagyobb terhelés mellett munkát végezni.
Javul a vér összetétele is, hogy időegység alatt minél több oxigént tudjon szállítani.
A szív- és érrendszer alkalmazkodásának egyik következménye az alacsonyabb nyugalmi szívfrekvencia (pulzusszám). Míg egy nem sportoló embernél ez 70/perc, egy úszónál ez 40-50/perc közé is csökkenhet, ezért az úszók szíve nyugalmi állapotban kevésbé terhelt.
Az University of South Carolina kutatóinak vizsgálatai szerint a rendszeresen úszóknak messze jobbak az életkilátásaik, mint más sportot űző társaiknak. A kutatást vezető Dr. Blair szerint az úszók esetében a szív- és a keringési betegségek kialakulásának valószínűsége jelentősen kisebb, mint azoknál, akik rendszeresen futnak, vagy gyalogolnak. Egy közelmúltban végzett tanulmány szerint azok, akik életükben rendszeresen úsztak, hosszabb ideig élnek. A tanulmány több mint 40.000 férfit vizsgált 20-90 év közt. Az úszók 50%-al kisebb valószínűséggel haltak meg 32 éves periódus alatt, mint azok, akik rendszeresen futottak vagy sétáltak.
Légző rendszer: az úszás kényszerít a legprecízebb légzésszabályozásra, hiszen a mozgás során (mell-, gyors-, pillangóúszás) csak egy bizonyos pillanatban lehet levegőt venni. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. Ez folyamat erősíti a légző izmokat (bordaközi izmok, rekesz izom), mely különösen fontos asztmásoknál, emellett növeli a tüdő térfogatát (vitálkapacitás) és a tüdő oxigén felvevő képességét azáltal, hogy az úszás okozta oxigénhiány nagyobb felületű hajszálérhálózat kiépítését serkenti ki.
Mozgás szervrendszer: A víznek 14%-al nagyobb az ellenállása, mint a levegőnek, ezért ebből a szempontból hatékonyabb az úszás, mint a levegőn végzett kardioprogramok, hisz nagyobb erőfeszítést kell tenni a mozgáshoz. Ellentétben a kerékpározással vagy a futással (és a futáshoz hasonló sportokhoz pl. labdarúgás), az úszás során a felső és alsó test félre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre, és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség. Gondoljunk a hát- és has izomzatra: a gyorsúszás karcsapásainak kivitelezéséhez a törzsnek egyenesnek kell maradnia, ehhez pedig a megfeszített has, csípő, comb, hát járul hozzá. Tehát az úszás segíti a gyermek izomzatának arányos fejlesztését.
Kicsi az ízületi sérülés és a túlterhelés veszélye, mert a víz mentesíti a testet a terheléstől, a degeneratív ízületi betegségek esetében sokszor az egyetlen mozgásformát jelenti az úszás. Küzdő- vagy csapatsportokhoz képest az izom-, csont-, ízület- vagy bőrsérülés valószínűsége elenyésző. Gerincbántalmakban szenvedőknek, illetve baleseti rehabilitációban részesülő pácienseknél szokták egészségügyi célból javasolni. Nagy szerepet játszik a gerincferdülés, az asztmás jellegű megbetegedések megelőzésében. A súlyfelesleggel küzdőknek mindenképpen ajánlott az úszás, bár nekik inkább a fitness program a reális, mert a versenyúszók között a duci gyermekek hátrányban vannak.
Végül, de nem utolsósorban ki kell hangsúlyozni, hogy az úszás nagyon esztétikus alakot fejleszt ki, jó testarányokkal és formás, de nem nagyméretű izomzattal. Tévedés az a sztereotípia, hogy az úszástól a gyerekek felnőttkorukra „nagy darabok” lesznek. A 70-80-as években volt egy olyan edzői elképzelés (pl. NDK-ban), hogy a nagydarab, erős gyerekeket kiválogatva lehet kifejleszteni a legjobb úszókat, de ez az elmélet már a 90-es években megdőlt, hiszen pont a mi Egerszegi Krisztinánk cáfolta meg ezt az irányzatot a vékony alkatával, és azóta a világ úszó elitje is inkább karcsú-atlétikus, mint nagydarab. A nagytömegű izomzat túl sok oxigént fogyaszt, ez az úszásban nagy hátrány, ezért a jelenlegi edzői felfogás szerint nem cél a nagy izomtömeg felépítése az úszáshoz. Azt viszont ki kell hangsúlyozni, hogy a genetika által meghatározott testalkat kifejlődik, tehát, ha valaki gyermekkorában már erősebb testalkatú, abból nyilván később nem lesz vékony úszó, de fordítva is igaz, a vékony alkatú gyerekekből nem lesz kétajtós szekrény méretű felnőtt.
Immunrendszer: Az úszás erősíti az immunrendszert, melyet egyféleképpen lehet elérni, ha a szervezetet fokozatosan és rendszeresen kitesszük megfázást vagy fertőzést okozó tényezőknek. Az úszás hozzászoktat a fürdőkád vízénél hidegebb víz elviseléséhez. Az edzések után a medence elhagyásakor a gyerekek eleinte könnyebben meghűlnek, de az immunrendszer fejlődésével ez már nem fordulhat elő. Bár szerencsére egyre több a fedett uszoda, ami rossz időjárás esetén is kellemes és biztonságos környezetet nyújt az edzésekhez, azért vannak olyan úszók, akik télen is nyitott medencében kényszerülnek edzeni, és nem fáznak meg, mert az immunrendszerük nagyon fejlett. Az úszóedzéseken a gyermek közösség által hordozott fertőzésekhez is előbb-utóbb hozzászoknak az úszók. Az is megfigyelhető, hogyha esetleg meg is fázik egy úszó, a betegség lefolyása gyorsabb, a tünetek enyhébbek pl. nátha-köhögés után nem lesz légcsőhurut vagy tüdőgyulladás, mert a szervezet a kialakuló betegséget gyorsan legyőzi.
Anyagcsere: Sokan úgy gondolják, hogy az úszás hizlal, helyesebben, úszással nem lehet fogyni. Kétségtelen tény, hogy úszás hatására jelentősen fokozódhat az éhségérzet, ill. a telítettség-érzet sokkal később következik be, emiatt az úszóedzések utáni nagy vacsorákkal vigyázni kell, ha a fogyókúra a cél főleg felnőtteknél vagy duci gyerekeknél, ugyanakkor egy vékony alkatú gyermek nyugodtan ehet, amennyi jólesik neki. Az úszáshoz egyébként meglehetősen sok energiára van szükség, óránként 500-700 kalóriát is felhasználhatunk, a versenyúszók és gyakorlott sportolók akár 900 kalóriát is elégethetnek. Mindebből adódóan az úszást nyugodt szívvel lehet a fogyókúrás programba illeszteni.
Természetesen nem hagyhatók ki az anyagcsere betegségek, mint pl. a cukorbetegség sem, amelynek kezelésében szintén sokat segíthet a rendszeres úszás.
Sportoláskor ritkán gondolunk a májra, pedig az anyagcsere folyamtokban nagyon nagy a szerepe. A máj szervezetünk egyik szénhidrát raktára, a kitartó munkavégzéshez nélkülözhetetlen a kiváló májfunkció, ezt az úszás nagyon jól fejleszti.
Idegrendszer: a szellemi teljesítményt is fokozza, gondoljunk arra, hogy hány diplomás úszó és vízilabdás olimpikonunk van, vagy az amerikai úszóbajnokok nagy része egyetemista. Főleg gyermekkorban tűnik ki az úszó gyermekek kitűnő iskolai teljesítménye. Emellett az úszás során boldogsághormon szabadul fel, így a depresszió kezelésében is szerepet játszik. Sokan találják megnyugtatónak a vizet, mert csökkenti a stresszt és a feszültséget, úszás után az úszók nagyon nyugodtak. Tudományos kutatásokkal alátámasztották, hogy a hullámzás hangja eljuttat bennünket egy mély relaxált állapotba. A relaxációnak ez a módja megfiatalítja a lelket és a testet Az úszás egyfajta meditáció, mert e tevékenység alatt egyetlen dologra kell koncentrálni, nincsenek zavaró tényezők. Ha valaki rendszeresen úszik, kizárt dolog, hogy alvásproblémái legyenek. Egy gyermek az esti edzés után garantáltan korán elalszik. 10 évesnél idősebb gyermekek, akik már hetente néhány reggeli edzést is felvesznek a programjukba, a reggeli úszás után az iskolában rendkívül nyugodtan tudnak az órán figyelni. Az úszás javítja a koncentrációt, a belső fegyelem kialakulását, a kitartást már kisgyermek (6-8 éves) kortól.
Forrás: Dr. Osváth Péter: Sportegészségügy, Úszóvilág, Origó