Példaképeink
_________________________________________________________________
Hajós Alfréd
Budapest, 1878.02.01.- Budapest, 1955.11.12.
Magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, játékvezető, újságíró, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „magyar delfin”.
A Magyar Úszó Egyesület (MÚE) tagjaként (1894-1896) volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon 11 fokos tengeri körülmények között megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22.2) – vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es (18:22) – hajóról a partra úszva – gyorsúszó számot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét. Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.
Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. Főbb építészeti munkái: Aranybika szálló (Debrecen), Lőcsey Gimnázium (Debrecen), a Nagy Lajos Gimnázium épülete (Vakok Intézeteként épült) (Szombathely), UTE Stadion (Újpest, Megyeri út), Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget), Millenáris Sportpálya, Leányiskola (Pozsony), Népkerti Vigadó (Miskolc), Weidlich-palota (Miskolc), Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, Ligetfürdő)
Halmay Zoltán
Dubrava, 1881.06.18. – Budapest, 1956.05.20. olimpiai bajnok magyar úszó.
1896-tól a MÚE (Magyar Úszó Egylet), majd 1904-től az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) úszójaként és vízilabdázójaként sportolt. Nemzetközi szintű eredményeit úszásban érte el. Továbbfejlesztette a váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszási technikát – a magyar tempót – amelyet Gräfl Ödön, magyar úszóbajnok fejlesztett ki. E technikával az 1904. évi nyári olimpiai játékokon két olimpiai bajnoki címet szerzett. Ő lett a 100 méteres és a 220 yardos gyorsúszás első hivatalos világcsúcstartója is (1905, 100 m: 1:05.8 ; 1908, 220 yard: 2:26.8). Még aktív úszóként 1908-tól 1910-ig, majd később 1919-től 1928-ig a magyar úszó válogatott szövetségi kapitánya volt. 1910-től újságírással is foglalkozott. 1968-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
kétszeres olimpiai bajnok (1904: 50 yard gyors, 100 yard gyors)
négyszeres olimpiai 2. helyezett (1900: 200 m gyors, 4000 m gyors ; 1908. 100 m gyors, 4x 200 m gyorsváltó)
egyszeres olimpiai 3. helyezett (1900: 1000 m gyors)
az 1906-os rendkívüli olimpián bajnok (4×250 m gyorsváltó) és 2. helyezett (100 m gyors)
tizenötszörös magyar bajnok: 1 mérföld: 1897, 1899; 100 yard: 1899, 1901, 1902, 1903, 1904, 1906, 1907; 440 yard: 1905, 1907; 220 yard: 1906, 1907, 1908; 110 yard: 1908
Csík Ferenc
Kaposvár, 1913.12.12. – Sopron, 1945.03.29. olimpiai és Európa-bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.
A Balatonban tanult meg úszni. A keszthelyi középiskolás évek után Budapestre került, orvosegyetemi tanulmányait 1936-ban fejezte be. 1930-tól a Keszthelyi Törekvés, 1931-től a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) úszója volt. 1933-tól 1938-ig szerepelt a magyar válogatottban. Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a száz méteres gyorsúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett (56,7) . 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot úszó magyar gyorsváltónak. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.
1936-ban a budapesti egyetemen orvosi diplomát szerzett és visszavonulása után orvosként dolgozott. 1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939-ben Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. Orvosi hivatásának teljesítése közben, egy bombatámadás során vesztette életét.
olimpiai bajnok (1936: 100 m gyors)
olimpiai 3. helyezett (1936: 4×200 m gyorsváltó)
kétszeres Európa-bajnok (1934: 100 m gyors Európa-rekord (57,8) , 4×200 m gyorsváltó)
hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 m gyors, 4×200 m gyorsváltó, 3×100 m vegyesváltó ; 1937: 100 m gyors, 200 m mell, 4×200 m gyorsváltó, 3×100 m vegyesváltó)
főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 100 m gyors)
főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 50 m gyors)
a párizsi Grand Prix győztese (1934: 100 m gyors)
tizennyolcszoros magyar bajnok
Gyenge Valéria
Budapesten, 1933. április 3-án született olimpiai és Európa-bajnok magyar úszónő, fotóművész, író.
1947-től az MTE (Magyar Testgyakorlók Köre), 1948-tól a Neményi Madisz, 1949-től a Budapesti Lokomotív, majd 1955-től a Budapesti Törekvés úszója volt. 1950-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Tanítványa volt a korszak egyik legeredményesebb úszóedzőjének, Sárosi Imrének. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon úgy nyert aranyérmet 400 méteres gyorsúszásban, hogy előtte egyetlen egyéni számban sem nyert országos bajnokságot. Később egyéni számban hat, váltóban nyolc magyar bajnoki címet szerzett. Egyéni számban hétszer, váltóban kétszer javított országos csúcsot. 1953-ban 800 méteres gyorsúszásban világrekordot (10:42,4) úszott. Ugyanebben az évben a Hunyadfy Magda, Killermann Klára,Székely Éva, Gyenge Valéria összeállítású váltó tagjaként kétszer javította meg a 4×100 méteres vegyesúszás világrekordját (5:10,8 és 5:09,2). Részt vett az 1956. évi nyári olimpiai játékokon. Az olimpia után nem tért haza, Kanadában telepedett le. A torontói ETO Bicoke sportklub tagjaként kanadai csúcsot úszott, de az aktív sportolással rövidesen felhagyott. 1963 és 1965 között az ETO Bicoke úszóedzője volt. 1978-ban az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
olimpiai bajnok: 1952, Helsinki: 400 m gyors (5:12,1)
Európa-bajnok: 1954, Torino: 4×100 m gyorsváltó (4:30,2 – Sebő Ágota, Szőke Katalin, Temes Judit
Európa-bajnoki 2. helyezett: 1954, Torino: 400 m gyors (5:16,3)
kétszeres főiskolai világbajnok: 1951, Berlin: 400 m gyors (5:17), 4×100 m gyorsváltó (4:18,1 – Novák Éva, Székely Éva, Temes Judit)
kétszeres főiskolai világbajnoki 2. helyezett: 1951, Berlin: 100 m pillangó (1:24,5), 200 m pillangó (3:14,5)
tizenhétszeres magyar bajnok
Littomeritzky Mária
Szegeden 1927. május 12-én született olimpiai- és Európa-bajnok magyar úszónő, edző, gyógyszerész.
A Szegedi Úszó Egylet versenyzőjeként kezdte pályafutását, itt lett az úszósport örök szerelmese. A világháború után került a fővárosba, és Sárosi Imre mester tanítványaként a 20. század közepén világra szóló győzelmeket arató magyar női úszósport kiválóságainak egyike volt. Klubjai Budapesten a Csepeli Papírgyár SE, majd a Bp. Lokomotív, a Bp. Törekvés és végül a BVSC volt.1947-től 1958-ig állandó tagja volt a válogatottnak.
1948-ban a Littomeritzky Mária, Novák Ilona, Székely Éva, Temes Judit összeállítású 4×100 méteres gyorsváltóval 5. helyezést ért el.
1952-ben ért fel a csúcsra: a 4×100 méteres gyorsváltóval olimpiai bajnoki címet szerzett Novák Éva, Novák Ilona, Szőke Katalin és Temes Judit társaként. Littomeritzky csak az előfutamban úszott, a döntőben világcsúccsal elsőként beérő váltóból kimaradt. Néhány hónappal a hazaérkezése után azonban a verseny szervezői elküldték neki az aranyérmet, amit a budapesti finn nagykövetségen vehetett át, a MOB őt is olimpiai bajnokként tartja számon.
1956-ban 100 méteres pillangóúszásban érte el legjobb egyéni eredményét, egy 4. helyezést. A 4×100 méteres gyorsváltóval ekkor a 7. helyen végzett, a csapat tagjai ekkor Gyenge Valéria, Littomeritzky Mária, Szőke Katalin és Temes Judit voltak.
Az olimpián kívüli legnagyobb eredménye az 1954-es torinói Európa-bajnokságon a váltóval szerzett aranyérem, illetve az 1947-es párizsi főiskolai világbajnokságon 100 méteres gyorsúszásban elért 2. helyezés. Nevéhez ezen kívül számos magyar bajnoki cím és országos csúcs fűződik, váltótagként világ- és Európa-rekorder is volt.
Kislánya születése után, 1959-ben vonult vissza a versenyzéstől. Még versenyzői pályafutása idején, a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg gyógyszerészi diplomáját, és a MÁV kórház patikájában dolgozott. Mint gyógyszerész, kezdetben csak mellékfoglalkozásban edzősködött, utóbb a BVSC úszóinak vezetőedzőjeként is tevékenykedett.
Székely Éva
Budapesten 1927. április 3-án született olimpiai bajnok magyar úszónő.
Aranyérmet nyert az 1952. évi nyári olimpiai játékokon Helsinkiben. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szerzett.
1939-1941 között az FTC úszója volt. 1945-1947 között az ÚTE, 1947-1948 között pedig a Neményi Madisz versenyzője volt. 1949-1956 között a BVSC-nél szerelpelt.
1945-1956 között válogatott, 200 m mellúszásban. 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben 200 m mellúszásban. 1956-ban ezüstérmes lett a Melbourne-i olimpián szintén 200 m mellúszásban. 1947-ben EB ezüstérmes, a világon az első nő, aki a 200 métert végigpillangózta. 1947-1951 között 8-szoros főiskolai világbajnok. 1969-től mesteredző. 1985-1989 között a Start SE társelnöke volt.
1986-ban Gyermekekért díjban részesítették. 2004 óta a Nemzet Sportolója. 2007. augusztus 20.-án példaértékű sportolói és edzői életpályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki.
Dr. Temes Judit
Sopronban, 1930. október 10-én született olimpiai és Európa-bajnok úszónő, orvos, sportvezető.
1945-től az MMVE, 1947-től a BSZKRT (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság), illetve a Budapesti Előre, majd 1954-től a Budapesti Haladás versenyzője volt. 1944-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1948. évi londoni, az1952. évi helsinki és az 1956. évi Melbourne-i olimpián. 1952-ben Helsinkiben a 4×100 méteres magyar gyorsváltó tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. 1950 és 1954 között háromszor volt tagja világcsúcsot úszó magyar váltónak. Versenyzői pályafutása idején kiváló eredménnyel szerezte meg az orvosi diplomát. A Korányi Kórház osztályvezető főorvosaként vonult nyugalomba. Széles körű tevékenységére jellemző, hogy tagja volt a Magyar Úszószövetség elnökségének, az Európai Úszó Ligában is tevékenykedett, s igen aktív tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak.
olimpiai bajnok (1952: 4×100 m gyorsváltó)
olimpiai 3. helyezett (1952: 100 m gyors)
olimpiai 5. helyezett (1948: 4×100 m gyorsváltó)
Európa-bajnok (1954: 4×100 m gyorsváltó)
Európa-bajnoki 2. helyezett (1954: 100 m gyors)
Európa-bajnoki 5. helyezett (1947: 4×100 m gyorsváltó)
tizenkétszeres főiskolai világbajnok:
1949: 100 m gyors, 100 m hát, 3×100 m vegyesváltó
1951: 100 m gyors, 100 m hát, 200 m hát, 4×100 m gyorsváltó, 3×100 m vegyesváltó
1954: 100 m gyors, 100 m hát, 4×100 m gyorsváltó, 4×100 m vegyesváltó
főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1954: 100 m pillangó)
tizenkétszeres magyar bajnok
világcsúcsai:
1950: 3×100 m vegyesváltó – 3:41,2 (Novák Ilona, Székely Éva, Temes Judit)
1952: 4×100 m gyorsváltó – 4:24,4 (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin)
1954: 4×100 m vegyesváltó – (Temes Judit, Killermann Klára, Littomeritzky Mária, Szőke Katalin)
Dr. Hargitay András
Budapesten 1956. március 17-én született olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszó, állatorvos.
1965-ben kezdett el úszni a KSI versenyzőjeként. Már 13 évesen résztvett az ifjúsági Eb-n, ahol két aranyérmet szerzett. 1970-ben már felnőtt Eb-n is indulhatott, itt két számban is döntőbe jutott. Egy év múlva az ifik között tarolt az Európa-bajnokságon. Hat arany- és egy bronzérmet szerzett. 1972-ben, 16 évesen bronzérmet nyert az olimpián. Az 1973-ban első alkalommal megrendezett úszó-világbajnokságon a 400 méteres vegyes úszás bajnoka lett, ezzel a magyar úszósport első világbajnoki címét szerezte. A következő évben két Eb aranyat és egy harmadik helyezést szerzett. Az 1975-ös vb a két vegyes szám elsőségét hódította el. A montreali olimpián nem tudott a dobogóra kerülni, 400 m vegyesen negyedik lett. Az 1997-es Eb-n 200 vegyesen lett első. 1978-ban a világbajnokságon utoljára szerzett érmet egy világversenyen. Edzője Széchy Tamás volt.
1996-ban Négyes pályán címmel jelent meg önéletrajzi könyve. 1982-ben diplomázott az Állatorvostudományi Egyetemen. Ezután a budapesti Állatkórház munkatársa lett. 1982-ben szerzett a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet. 1985-től 1988-ig az úszó-válogatott kapitánya volt. A Magyar Úszó Szövetség alelnöke, 1990. január és 1991 február között megbízott elnöke volt, jelenleg is elnökségi tag.
Olimpiai játékok: bronz 1972 München 400 m vegyes
Világbajnokság: arany 1973 Belgrád 400 m vegyes, 1975 Cali 200 m vegyes, 1975 Cali 400 m vegyes, bronz 1978 Nyugat-Berlin 400 m vegyes
Európa-bajnokság: arany 1974 Bécs 200 m pillangó, 1974 Bécs 400 m vegyes, 1977 Jönköping 200 m vegyes, bronz: 1974 Bécs
Universiade: arany 1977 Szófia 400 m vegyes
Ifjúsági Európa-bajnokság: arany 1969 Bécs 200 m mell, 1969 Bécs 200 m vegyes, 1971: 100 m gyors, 400 m gyors, 200 m mell, 100 m pillangó, 200 m pillangó, 200 m vegyes, bronz 100 m mell
Dr. Gyarmati Andrea
Budapest, 1954. május 15. úszó, orvos, Székely Éva olimpiai bajnok úszó és Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó leánya.
1959-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club), 1969-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója volt. 1967-ben nyerte első országos bajnoki címét, és már tizennégy évesen a magyar válogatott tagja lett. Részt vett az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, ahol két ötödik helyezést ért el. A hetvenes évek elejére a magyar úszósport meghatározó egyéniségévé vált, összesen huszonnyolcszor nyert magyar bajnoki címet, 100 és 200 m-es pillangóúszásban, illetve hátúszásban tizenöt Európa-rekordot és egy világrekordot állított fel. Három alkalommal választották az év női sportolójává (1970–1972). Az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres pillangóúszás középfutamában világcsúccsal győzött, a döntőben azonban rossz rajt miatt a harmadik helyen végzett. Az aktív sportolástól 1975-ben vonult vissza.
1982-ben megkapta a Magyarország örökös úszóbajnoka címet, 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
olimpiai 2. helyezett (1972: 100 m hát)
olimpiai 3. helyezett (1972: 100 m pillangó)
olimpiai 4. helyezett (1972: 4×100 m gyorsváltó)
kétszeres olimpiai 5. helyezett (1968: 100 m hát, 100 m pillangó)
világbajnoki 3. helyezett (1973: 200 m hát)
kétszeres Európa-bajnok (1970: 100 m pillangó, 200 m hát)
kétszeres Európa-bajnoki 2. helyezett (1970: 100 m hát, 4×100 m gyorsváltó)
világcsúcstartó (1972: 100 m pillangó – 1:03,8)
Dr. Verrasztó Zoltán
Budapesten 1956. március 15-én született világ- és Európa-bajnok magyar úszó.
Központi Sportiskolában és a Budapesti Honvéd Sportegyesületben edzett, edzője Széchy Tamás volt. Két érmet nyert moszkvai olimpián, ezüstöt 200 m háton (Wladár Sándor mögött), bronzot 400 méter egyéni vegyesben. Az 1970-es években kétszer (1973, 1975) lett világbajnok 200 m háton.
Jelenleg a Jövő SC edzője, gyermekei, Verrasztó Evelyn és Verrasztó Dávid szintén nemzetközileg eredményes úszók.
Olimpiai játékok:ezüst 1980 Moszkva 200 m hát; bronz 1980 Moszkva 400 m egyéni vegyes
Világbajnokság: arany 1975 Cali 200 m hát; ezüst 1973 Belgrád 200 m hát
Európa-bajnokság: arany 1977 Jönköping 200 m hát; ezüst 1977 Jönköping 100 m hát
Universiade: arany 1977 Szófia 200 m hát
Dr. Wladár Sándor
Budapesten 1963. július 19-én született olimpai – és Európa-bajnok magyar úszó, állatorvos.
1978-ban a firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon szerepelt először sikeresen, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert. Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszvában 200 méteres hátúszásban. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett. Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából Wladár volt az első, aki olimpiai bajnok lett.
Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a los angelesi olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást. A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor. 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatottkeret tagja. 1979 és 1983 között az év úszója, 1981-ben az év sportolója. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabda játékosa volt.
1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitotta meg állatorvosi rendelőjét, amely az első magán-állatorvosi rendelők között volt az országban. Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik.
Olimpiai bajnok: 1980 Moszkva 200 m hát
Világbajnokság: ezüst érem 1982 Guayaquil 200 m hát
Európa-bajnok: 1981 Split 100 m hát, 1981 Split 200 m hát
Európa-bajnokság ezüst érem: 1983 Róma 200 m hát
Darnyi Tamás
Budapesten 1967. június 3-án született olimpiai-, világ és Európa- bajnok, világcsúcsot felállító magyar úszó, sportvezető.
1975-től az Újpesti Dózsa, illetve az Újpesti TE, 1991-től a Budapesti Rendészeti SE, 1993-tól a Sport Plusz OTP SE versenyzője volt. 1984-től 1993-ig szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1988. évi szöuli és az 1992. évi barcelonai olimpián. Mindkétszer a 200 és 400 méteres vegyesúszásban olimpiai bajnoki címet szerzett, így négy aranyérmével máig ő a legeredményesebb magyar férfi úszó olimpikon. Négyszer nyert világbajnoki, nyolcszor Európa-bajnoki címet. 200 méteres és 400 méteres vegyesúszásban többször megjavította a világ-, illetve az Európa-csúcsot. Ő volt a világon az első úszó, aki 200 méteres vegyesúszásban két percen belüli időt ért el. Széchy Tamás legeredményesebb tanítványa volt. Ötször választották az év magyar sportolójává. 1991-ben az év európai sportolója lett. Több mint ötvenszer nyert magyar bajnoki címet, 1985-től örökös bajnok. Nemzetközi versenyen vegyes úszásban egész pályafutása alatt verhetetlen volt, ezért hívták a Vegyes Királynak.
Jelenleg a Magyar Úszó Szövetség alelnöke, saját úszóiskoláját és egyéb vállalkozásait irányítja.
Olimpiai játékok: arany 1988 Szöul 200 m vegyes; 1988 Szöul 400 m vegyes; 1992 Barcelona 200 m vegyes; 1992 Barcelona 400 m vegyes
Világbajnokság: arany 1986 Madrid 200 m vegyes; 1986 Madrid 400 m vegyes; 1991 Perth 200 m vegyes; 1991 Perth 400 m vegyes; bronz 1991 Perth 200 m pillangó
Európa-bajnokság: arany 1985 Szófia 200 m vegyes; 1985 Szófia 400 m vegyes; 1987 Strasbourg 200 m vegyes; 1987 Strasbourg 400 m vegyes; 1989 Bonn 200 m vegyes; 1989 Bonn 400 m vegyes 1989 Bonn 200 m pillangó; 1993 Sheffield 400 m vegyes
Ifjúsági Európa-bajnokság: arany 1982 Innsbruck 200 m pillangó; 1982 Innsbruck 200 m vegyes 1982 Innsbruck 400 m vegyes; ezüst 1982 Innsbruck 200 m hát; bronz 1982 Innsbruck 100 m pillangó
Elismerései
Az év magyar úszója (1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992)
Az év magyar sportolója (1986, 1987, 1988, 1990, 1992)
A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988)
Halhatatlanok Klubja tag (1991)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
MOB érdemérem (1996)
2000-től az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (2000)
Csik Ferenc-díj (2002)
Prima díj (2006)
Szabó József
Budapesten 1969. március 10.-én született ,olimpiai-, világ és Európa-bajnok úszó, edző, sportvezető.
1975-től a Budapesti Vasas Izzó úszója volt, majd 1979-től Széchy Tamás tanítványa és a Budapesti Honvéd sportolója lett. Az 1985. évi ifjúsági Európa-bajnokságon négy bajnoki címet nyert, ettől az évtől kezdve szerepelt a magyar felnőtt válogatottban is. Kiemelkedő eredményeket kétszáz méteres mellúszásban és négyszáz méteres vegyesúszásban ért el. Kétszáz méteres mellúszásban több éven keresztül a világ élvonalába tartozott. 1986-ban, Madridban a szám világbajnoka, 1987-ben, Strasbourgban Európa-bajnoka, majd 1988-ban Szöulban olimpiai bajnoka lett. 1988-ban ő tartotta a szám Európa-csúcsát is. A válogatottságról az 1992. évi barcelonai olimpia előtt mondott le, a versenyszerű úszást 1993-ban fejezte be.
Visszavonulása után Budapesten sportszerüzletet és úszóiskolát nyitott. 1995-ben a Testnevelési Főiskolán úszó szakedzői oklevelet szerzett és a Csik Ferenc Diáksportegyesület, majd a Széchy SE vezetője lett. 1993-tól 2000-ig a Magyar Úszó Szövetség alelnöke, egyben a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.
Visszavonulásakor eredményes pályafutását Kemény Ferenc-díjjal ismerték el.
olimpiai bajnok (Söul, 1988: 200 m mell)
olimpiai 4. helyezett (Söul, 1988: 400 m vegyes)
világbajnok (Madrid, 1986: 200 m mell)
világbajnoki 4. helyezett (Perth, 1991: 400 m vegyes)
világbajnoki 5. helyezett (Perth, 1991: 200 m mell)
Európa-bajnok (Strasbourg, 1987: 200 m mell)
Európa-bajnoki 2. helyezett (Strasbourg, 1987: 400 m vegyes)
Európa-bajnoki 3. helyezett (Bonn, 1989: 200 m mell)
tizenhétszeres magyar bajnok
Egerszegi Krisztina
Budapesten 1974. augusztus 16-án született, olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, világcsúcsot felállító magyar úszónő. Egyike a modern olimpiák legsikeresebb magyar sportolóinak.
Egyesülete a Budapest Spartacus, amelynek 1981-től 1996-ig volt tagja. Edzői: Kiss Miklós (1981-1982), Turi György (1982-1986), Kiss László (1986-1996). Tehetségére jellemző, hogy 200 m háton 1991-ben, Athénben felállított 2:06.62 világcsúcsát egészen 2008. február 16-ig nem tudták megdönteni. A huszonhárom olimpiai, világ- és európa-bajnoki érme közül tizenhatot ötvöztek arannyal. 87 magyar bajnoki címe fantasztikus sikertörténet. Az utolérhetetlennek hitt ausztrál Dawn Fraser után második úszónőként győzött három egymást követő olimpián – Szöulban, Barcelonában és Atlantában – ugyanabban a számban, a 200 méteres hátúszásban. Ma már három gyerekes családanyaként boldogan él, nagyon kevés közszereplésre vállalkozva tölti hétköznapjait. Legfontosabb eredményei:
Olimpiai játékok
Arany: 1988 Szöul 200 m hát, 1992 Barcelona 200 m hát, 1992 Barcelona 100 m hát, 1992 Barcelona 400 m vegyes, 1996 Atlanta 200 m hát
Ezüst: 1988 Szöul 100 m hát
Bronz: 1996 Atlanta 400 m vegyes
Világbajnokság
Arany: 1991 Perth 200 m hát, 1991 Perth 100 m hát
ezüst: 1994 Róma 200 m hát
Európa-bajnokság
Arany: 1991 Athén 400 m vegyes, 1991 Athén 100 m hát, 1991 Athén 200 m hát, 1993 Sheffield 200 m pillangó, 1993 Sheffield 400 m vegyes, 1993 Sheffield 100 m hát, 1993 Sheffield 200 m hát, 1995 Bécs, 200 m hát, 1995 Bécs 400 m vegyesEzüst: 1995 Bécs 4×100 m vegyesváltó, 1989 Bonn 200 m hát, 1989 Bonn 100 m hát, 1989 Bonn 400 m vegyes
Vissza
Dr. Szabó Tünde
Nyíregyházán 1974. május 31-én született olimpiai-, világbajnoki- és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar úszónő.
1982-1992-ig a Nyíregyházi Vasutas SC versenyzője volt, edzője Vajda Tamás. 1988-ban 50, 100 és 200 méter hátúszásban, 1990-ben 50 méter hátúszásban országos ifjúsági bajnok. 1988-ban és 1989-ben az ifjúsági Európa-bajnokságon 100 és 200 méter hátúszásban második Egerszegi Krisztina mögött – pályafutása során mindig Egerszegi szorította le a dobogó legfelső fokáról. 1989-től felnőtt válogatott úszó. Az 1991-es perthi világbajnokságon 100 méter hátúszásban ezüstérmes. Az 1991-es athéni Európa-bajnokságon 100 és 200 méter hátúszásban második. Az 1992-es barcelonai olimpián 100 méter hátúszásban második, 200 méter hátúszásban hatodik helyezést ért el. Vesegyulladás miatt az olimpia után abbahagyta a versenysportot.
1998-ban a Testnevelési Egyetemen szakedzői diplomát szerzett. A nyíregyházi sportiskolában tanít, vezeti úszóiskoláját. 2004-ben az Országgyűlés Ifjúsági és Sport Bizottságának tanácsadója lett. 2006-ban a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 2006-tól a Főpolgármesteri Hivatal Sport Ügyosztályának munkatársa. 2011-től a Magyar Úszó Szövetség főtitkáraként dolgozik.
Olimpiai játékok: ezüst 1992 Barcelona 100 m hát, 200 m hát
Világbajnokság: ezüst 1991 Perth 100 m hát
Európa-bajnokság: ezüst 1991 Athén 100 m hát, 200 m hát
Rózsa Norbert
Dombóváron 1972. február 9-én született olimpiai-, világ- és Európa-bajnok magyar úszó.
Három egymást követő olimpiai játékokon képviselte Magyarországot. Először az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában nyert ezüstérmet 100 és 200 méter mellúszásban. Négy évvel később, az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Atlantában olimpiai bajnok lett 200 méter mellen.
Első úszóversenyén hétéves korában indult, a nemzeti válogatottnak 1989-ben 17 évesen lett tagja. Olimpiai sikerein kívül világbajnokságon és Európa-bajnokságon is sikerült győznie. A valaha volt egyik legsikeresebb magyar mellúszó.
| Olimpiai játékok | ||
| ezüst | 1992, Barcelona | 100 m mell |
| ezüst | 1992, Barcelona | 200 m mell |
| arany | 1996, Atlanta | 200 m mell |
| Világbajnokság | ||
| arany | 1991, Perth | 100 m mell |
| arany | 1994, Róma | 100 m mell |
| arany | 1994, Róma | 200 m mell |
| ezüst | 1991, Perth | 200 m mell |
| bronz | 1998, Perth | 200 m mell |
| bronz | 1998, Perth | 4×100 m-es vegyesváltó |
| Európa-bajnokság | ||
| arany | 1991, Athén | 100 m mell |
| arany | 1991, Athén | 200 m mell |
| bronz | 1991, Athén | 4 × 100 m-es vegyesváltó |
Güttler Károly
Budapesten, 1968. június 15-én született Európa-bajnok, kétszeres olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, világcsúcs tartó, négyszeres olimpikon magyar úszó, úszóedző.
1974-től az Építők SC, 1980-tól az Újpesti Dózsa (az Újpesti Torna Egylet, a Budapesti Rendészeti SE), 1993-tól a Budapesti Spartacus sportolója. 1987-től tagja a válogatott keretnek. 1987-ben a strasbourgi Úszó-Európa-bajnokságon a 100 méter mellúszásban negyedik helyezett.Az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Szöulban ezüstérmet nyert 100 méter mellúszásban.
1991-ben a perthi világbajnokságon ötödik helyezett volt 100 méter mellúszásban. Az athéni Európa-bajnokságon 100 méter mellúszásban ötödik, 200 méter mellúszásban negyedik helyezett.
Barcelonában, az 1992. évi nyári olimpiai játékokon az ötödik helyet szerezte meg a 200 méter mellúszás versenyszámban.1993-ban a Sheffieldben megrendezésre kerülő Európa-bajnokságon 100 méter mellúszásban új világcsúccsal (1:00,95) lett első, 200 méter mellúszásban és a 4×100 méter vegyesúszó váltó tagjaként ezüstérmet nyert.
1994-ben a római világbajnokságon 100 méter mellúszásban második, 200 méter mellúszásban harmadik helyezett. 1995-ben a bécsi Európa-bajnokságon 100 méter mellúszásban, 200 méter mellúszásban és a 4×100 méter vegyesúszó váltóban második helyezett volt.
Az atlantai 1996. évi nyári olimpiai játékokon a 200 méter mellúszás versenyszámban Rózsa Norbert mögött ezüstérmet nyert (2:13,03), negyedik lett 100 méter mellúszásban (1:01,49), és hatodik helyezést ért el a 4×100 méter vegyesúszó váltó tagjaként (3:40,84). (Deutsch Tamás, Güttler Károly, Horváth Péter, Czene Attila).
1997-ben a sevillai Európa-bajnokságon 100 méter mellúszásban második, 1999-ben az isztambuli Európa-bajnokságon 50 méter mellúszásban harmadik helyezett.
A 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydneyben az ötödik a 4×100 méter vegyesúszó váltó (Gáspár Zsolt, Güttler Károly, Horváth Péter, Zubor Attila) tagjaként, a 2001-es fukuokai világbajnokságon a 4×100 méter vegyes váltóval is ötödik helyezést ért el. A 2002-es berlini Európa-bajnokságon 50 méter mellúszásban bronzérmes, 100 méter mellúszásban és a 4×100 méter vegyes váltóval ötödik. 2003-ban a barcelonai világbajnokságon 50 méter mellúszásban kilencedik.
Edzői pályafutása: A Testnevelési Főiskola szakedzői és sportszervezői szakán végez. 1998 októberében úszóiskolát indít Újpesten Ágh Norberttel. A 2004. évi nyári olimpiai játékokra – ötödik olimpiájára készült -, de 2003 novemberétől az ifjúsági úszóválogatott szövetségi kapitánya lett, így versenyzőként már nem indult az athéni olimpián.
Díjai:
Év legjobb úszója a világon (1993)
Európa legjobb úszója (1993)
________________________________________________________________________________
Czene Attila
Szegeden 1974. június 20-án született magyar olimpiai bajnok úszó.
1980-ban kezdett el úszni Szegeden, a Szeol versenyzőjeként. Utánpótlás versenyzőként első országos sikereit 1985-ben érte el gyors- és hátúszó számokban. 1981-ben korosztályában 7 bajnoki címet szerzett, ekkor már a vegyes számokban is a legjobbnak bizonyult. 1988-ban a gyulai IBV-n aranyérmet szerzett 4 x 100 méter gyorsváltóban, a hátúszószámokban pedig ezüstérmes lett. Még serdülő versenyzőként, 1989-ben szerezte első felnőtt bajnoki címét 4 x 100 méteres vegyesváltóban. Ugyanebben az évben 1 arany és 4 ezüstérmet nyert a lipcsei IBV-n.
18 évesen barcelonai olimpián 200 méter vegyesen harmadik lett. 1993 júniusában a OTP Sport Plusz SE-be igazolt. 1994-ben a Római VB-n 200 méter vegyesen és a 4 x 100 méteres vegyesváltóban bronzérmet szerzett. 1996-ban Atlantában az olimpai döntőben egyéni csúccsal és olimpiai rekorddal megszerezte a bajnoki címet. Életében első alkalommal került 2 perc alá a 200 vegyesen elért ideje. 1996 szeptemberében bekerült a Magyar Úszó Szövetség elnökségébe, decemberben megválasztották az év úszójának. 2000-ben az USA-ba költözött, hogy egyetemre járjon. Márciusban az Arizona Egyetem szineiben versenyezve beállította Jani Sievinen 200 méter vegyesen, rövidpályán tartott világcsúcsát.
2005-től 2009-ig a FINA Nemzeti Úszószövetség Sportolói Bizottságának volt tagja. 2005-től a MOB tagja. 2008-tól a Magyar Úszószövetség Elnökségi tagja. 2010. június 2-ától a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportügyeket felügyelő államtitkára
Edzői: Banka Péter, Széchy Tamás és Michael A. Chasson.
Olimpiai játékok: bronz 1992 Barcelona 200 m vegyes; arany 1996 Atlanta 200 m vegyesVilágbajnokság: bronz 1994 Róma 200 m vegyes; 1994 Róma 4x100m vegyes; 1998 Perth 4x100m vegyes;
Európa-bajnokság: ezüst 1993 Sheffield 200 m vegyes; 1995 Bécs 200 m vegyes; ezüst 1995 Bécs 4x100m vegyes
________________________________________________________________________________
Kovács Ágnes
Budapesten 1981. július 13–án született olimpiai-, világ- és Európa-bajnok magyar úszónő.
Két és fél éves korában kezdett úszni, a Nemzeti Sportuszodában. Edzője, Szűcs Bea javaslatára 9 évesen került át a Spartacus Kőér utcai uszodájába. Későn jöttek számára a komolyabb eredmények, csak 13 éves korában lett először dobogós az országos bajnokságon (3.). 1997 és 2000 között volt pályája csúcsán, edzője Kiss László volt. Ekkor női mellúszásban kevesen tudtak vele versenyre kelni. 2000-ben Sydneyben megnyerte a 200 méter női mellúszás olimpiai aranyát. A 2006-os úszó EB-n a magyar csapat legjobb női tagja volt. Európa legjobb női úszójának választották a Swimming World Magazinban 1997-ben és 1998-ban, 1997 és 2000 között négyszer kapta meg az Év sportolója címet.
A középiskola elvégzése után marketingmenedzser-képzésen vett részt, majd az Amerikai Egyesült Államokban az arizonai Tempe város Egyetemének volt hallgatója 2001 és 2005 között. Majd a Közgazdasági Egyetemen folytatta tanulmányait, melyet sikeresen befejezett.
Úszó pálafutása után Kőbányán a úszóiskolát nyitott, illetve a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán kezdett el dolgozni. 2010. július végén az UNICEF magyarországi sportnagykövetévé nevezte ki őt 3 évre az UNICEF Magyar Bizottsága.
Olimpiai játékok: arany 2000 Sydney 200 m mell; bronz 1996 Atlanta 200 m mellVilágbajnokságok: arany 1998 Perth 200 m mell; 2001 Fukuoka 200 m mell; bronz 2001 Fukuoka 100 m mell;
Úszó-Európa-bajnokság: arany 1997 Sevilla 100 m mell; 1997 Sevilla 200 m mell; 1999 Isztambul 50 m mell; 1999 Isztambul 100 m mell; 1999 Isztambul 200 m mell; 2000 Helsinki 50 m mell;2000 Helsinki 100 m mell; ezüst 1995 Bécs 4×100 m vegyesváltó; 2000 Helsinki 200 m mell; bronz 1995 Bécs 100 m mell; 2006 Budapest 50 m mell; 2006 Budapest 100 m mell; 2006 Budapest 200 m mell
Rövidpályás úszó-Európa-bajnokság: ezüst 1999 Lisszabon 50 m mell; 1999 Lisszabon 100 m mell 1999 Lisszabon 200 m mell; bronz 2002 Riesa 100 m mell
________________________________________________________________________________
Cseh László
Budapesten 1985. december 3-án született világ- és Európa-bajnok magyar úszó.
Az ifjabb Cseh László négy és fél éves korában kezdett úszni a Spartacusban, Kiss Miklós tanította, aki régebben például Egerszegi Krisztina oktatója is volt.
Gyermekkorában kiderült, hogy asztmás, ezért tüdővolumene jóval kisebb versenytársainál, emiatt számára nehezebb volt az úszás. Azonban szorgalmasan edzett és 2002-ben megszületett az első nemzetközi sikere is, ettől kezdve folyamatosan jó eredményeket ér el, méltó követője a vegyesúszás korábbi hazai bajnokainak: Hargitay Andrásnak, Darnyi Tamásnak és Czene Attilának. Pályafutásától kezdve a Spartacus versenyzője. Az úszószakosztály 2005 eleji kiválása óta a Kőbánya SC úszója. Edzői Turi György és Nemes Zoltán.
A középiskola elvégzése után a Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahol mérnök-informatika szakon tanul.
Olimpiai játékok: ezüst 2008 Peking 200 m vegyes; 2008 Peking 200 m pillangó; 2008 Peking 400 m vegyes; bronz 2004 Athén 400 m vegyes
Világbajnokság: arany 2005 Montreal 400 m vegyes; ezüst 2003 Barcelona 400 m vegyes; 2005 Montreal 200 m vegyes; 2009 Róma 200 m vegyes; bronz 2005 Montreal 100 m hát; 2007 Melbourne 200 m vegyes; 2009 Róma 400 m vegyes; 2011 Shanghai 200 m vegyes
Rövidpályás világbajnokság: bronz 2010 Dubai 200 m pillangó
Európa-bajnokság: arany 2004 Madrid 100 m hát; 2004 Madrid 400 m vegyes; 2006 Budapest 200 m vegyes; 2006 Budapest 400 m vegyes; 2008 Eindhoven 200 m vegyes; 2008 Eindhoven 400 m vegyes; 2010 Budapest 200 m vegyes; 2010 Budapest 400 m vegyes; ezüst 2006 Budapest 200 m hát; bronz 2004 Madrid 4×100 m vegyesváltó.
Rövidpályás Európa-bajnokság: arany 2003 Dublin 400 m vegyes; 2004 Bécs 400 m vegyes; 2005 Trieszt 100 m hát; 2005 Trieszt 200 m vegyes; 2005 Trieszt 400 m vegyes; 2006 Helsinki 200 m vegyes; 2007 Debrecen 200 m vegyes; 2007 Debrecen 400 m vegyes; 2007 Debrecen 200 m pillangó; 2009 Isztambul 400 m vegyes; ezüst 2004 Bécs 200 m vegyes; 2006 Helsinki 400 m vegyes; 2006 Helsinki 200 m pillangó; bronz 2002 Riesa 400 m vegyes; 2004 Bécs 100 m hát
________________________________________________________________________________
Gyurta Dániel
Budapesten 1989. május 4-én született olimpiai ezüstérmes, világbajnok és Európa-bajnok magyar úszó.
A Jövő SC versenyzője 15 éves korában érte el első nemzetközi sikerét, a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Athénban nagy meglepetésre ezüstérmet nyert 200 méteres mellúszásba. Széchy Tamás, a már visszavonult mester edző, évekkel korábban megjósolta, hogy Daniból nagy bajnok lesz. A mester telefonon gratulált neki első olimpiai eredményéhez, és megígérte, hogy kielemzi a versenyzését és tanácsokkal fogja ellátni, de sajnos Széchy másnap meghalt.
Az első nemzetközi sikere után két évig nem ment neki a versenyzés miután 2006 decemberében a Helsinkiben rendezett 2006-os rövidpályás Európa-bajnokságon végre aranyérmes lett 200 méteres mellúszásban. Európa-bajnoki címét a debreceni rövidpályás Európa-bajnokságon is sikerült megvédenie. A 2008-as pekingi olimpián 200 méteres mellúszásban ötödik helyezést ért el. Az olimpiai ezüstérem után pályafutása eddigi legnagyobb sikerét a 2009-es római világbajnokságon érte el: a 200 m-es mellúszásban 2:07,64-es új Európa-rekorddal világbajnok lett.
2009 decemberében az isztambuli rövidpályás úszó Európa-bajnokságon 100 méteres mellúszásban ezüstérmes lett, 200 méteren viszont 2:00.67 perces világcsúccsal aranyérmet nyert.
2010. március 15-én kiemelkedő sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
2010. augusztus 12-én a budapesti úszó-Európa-bajnokságon aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban.
Edzői: Széles Sándor, Kovácshegyi Ferenc, Virth Balázs. Öccse, Gergely, szintén sikeres úszó.
Legfontosabb nemzetközi eredményei:
Olimpiai játékok: ezüst 2004 Athén 200 m mell
Világbajnokságok: arany 2009 Róma 200 m mell, 2011 Shanghai 200 m mell
Európa-bajnokság: arany 2010 Budapest 200 m mell
Rövidpályás világbajnokság: ezüst 2010 Dubaj 200 m mell
Rövidpályás Európa-bajnokság: arany 2006 Helsinki 200 m mell, 2007 Debrecen 200 m mell, 2009 Isztambul 200 m mell, ezüst 2009 Isztambul100 m mell