Vezető tisztségviselők választása

A Komáromi Úszóklub SE. jelenlegi elnökségének (Szeidl Balázs elnök, Both András és Szabó Péter alelnökök) mandátuma 2015.08.27-n lejár. Az egyesület tagjainak új vezető tisztség viselőket kell választani. 2015.08.06-ig az alábbi jelölések érkeztek be a Jelölő Bizottsághoz:

elnök jelöltek: Szabó Péter és Szeidl Balázs

alelnök jelöltek: Both András, Gálik András, Nagyné Szekeres Zsuzsanna, Rózsavölgyi Péter, Szabó Péter, Untermayer László és Weiszengruber Anikó

Ellenőrző Bizottság jelöltek: Gálik András, Jordán Antal, Óvári Ferenc és Zseni Balázs

A Választó Közgyűlésig és a közgyűlésen is lehet jelölteket állítani. A jelenlegi jelöltek programját az alábbiakban lehet olvasni:

Both András alelnök jelölt

Szakmai előéletem:

Testnevelő tanári és úszóoktatói végzettséggel rendelkezem. 1985-től foglalkozom úszásoktatással. Komáromban ez alatt az idő alatt több felnövekvő generációt tanítottam meg az úszásra. „A minden komáromi gyermek tanuljon meg úszni” program kidolgozásában, működtetésében  jelentős szerepet vállaltam és vállalok is. 1990-től a Both úszóiskolát működtetem a Brigetio Gyógyfürdőben. A KUKSE alelnöke vagyok. Segítettem a komáromi versenyúszás újraélesztésében, a KUKSE tevékenységének elindításában. Mindig fontos feladatomnak tartottam a tehetséges úszópalánták felfedezését és az úszóegyesületbe történő irányítását.

Szakmai programom:

Alelnökségi megválasztásom esetén továbbra is szeretném segíteni és támogatni az egyesület zökkenőmentes és eredményes működését. Kívánom megtartani a Both úszóiskola és a KUKSE jó együttműködését, segítséget nyújtani a megfelelő minőségi utánpótlás létrehozásában. Eddigi szakmai tapasztalatom alapján szeretnék tanácsot adni a felmerülő kérdésekre, problémákra az egyesület minél eredményesebb sikeresebb működése érdekében.

Gálik András alelnök jelölt

Szakmai előéletem:

1980-82-ig a Tatai AC igazolt atlétája voltam, majd ezt követően 1982-87-ig az egyesület kézilabda csapatában játszottam. A tatai Eötvös József Gimnáziumban érettségiztem, ahol az utolsó évben a Diáksportkör elnöke voltam. Pedagógus diplomámat a budapesti ELTE-n szereztem, és 1993-tól a tatai Kőkúti Általános Iskolában tanítottam. 1999-től a tatai Eötvös József Gimnázium tanára vagyok, és 2009-től vezetem az informatika munkaközösséget. Amennyiben az Úszóklub tagsága és vezetése megtisztel bizalmával, pedagógiai tapasztalataimmal, és infokommunikációs képességeimmel szívesen segítem munkáját.

Szakmai programom:

Egy olyan Úszóklub vezetését tudom legjobb meggyőződésem szerint támogatni, ahol nem csak a vízben nyújtott teljesítmény határozza meg a gyerekek helyét a csoportokban, és nem csak a testi nevelésükbe fektetünk energiát, hanem az értelmi, érzelmi, lelki nevelésük is legalább ilyen fontos. Komárom egy olyan kisváros, ahol nincsenek meg az országos élcsapatoknál meglévő feltételek, így szerintem nem lehet kizárólagos cél, hogy ilyen egyesületté formáljuk klubunkat. Olyan egyesületet tudok elképzelni, ahol minden gyerek a saját képességeinek, és céljainak megfelelő mennyiségű és minőségű edzéseken tudna részt venni. Szerintem a célok megfogalmazásánál minden érintett fél véleményét meg kell hallgatni (edző, gyerek, szülő), és e vélemények alapján kell közös álláspontot kialakítani. Fontosnak tartom, hogy a versenynaptár kialakításánál vegyük figyelembe a gyerekek különböző képességeit, és felkészültségi állapotát, valamint történjen egyeztetés a gyerekekkel, edzőjükkel, és a szülőkkel. Olyan szakmai munkát tudnék támogatni, ahol a kiemelkedő tehetségű és munkabírású gyerekek megkapnának minden támogatást ahhoz, hogy élsportolók lehessenek, hogy más élcsapatokban kiteljesedhessen pályafutásuk. A többség számára pedig olyan módszereket és edzésterveket kell készíteni, hogy szeressék meg, és minél tovább űzzék ezt a sportágat. A gyerekek teljesítményének értékelésénél szeretném elérni, hogy ne csak az országos ranglistán elért helyezések és az aranyjelvények száma legyen a szempontrendszer fő eleme, hanem vegyük figyelembe az általuk kitűzött célok teljesülését, és az önmagukhoz viszonyított teljesítménynövekedést is.

Szabó Péter elnök jelölt

Szakmai előéletem:

2011-2012 a Kultsár Diáksport Egyesület tikáraként dolgoztam. Részt vettem az egyesület megalapításában, illetve a megalapítással kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtásában. A feladatkörből kifolyólag betekintést nyertem az egyesület működésének, fenntartásának és szervezeti felépítésének követelményeibe.   2011-óta a Komáromi Úszóklub Sportegyesület edzőjeként dolgozok. Elképzeléseimmel segítettem a motivációs rendszer kialakítását, valamint az egyesület oktatási csoportjainak bővítését. 2013-óta az egyesület alelnöki tisztségét és az ehhez tartozó feladatokat látom el. Az edzői munkám során több, az úszóklub működését befolyásoló munkatapasztalatra tettem szert. Az edzőtáborok szervezése és lebonyolítása, az új oktatási csoportok kialakítása, az egyesület adminisztratív rendszerének kezelése, a közgyűlések levezetése tovább segítette szakmai fejlődésemet. Az egyesület támogatásának köszönhetően Úszás szakedzői diplomát szereztem. A képzés során az egyesületi és edzői feladatkör kritériumaira vonatkozóan tovább bővítettem ismereteimet. A végzettségeimnek és korábbi munkahelyeimnek köszönhetően alkalmasnak érzem magam az egyesület elnöki tisztségének betöltésére.

Szakmai programom:

Célom, egy gyermekközpontú oktatási rendszer és versenyfelkészítés kialakítása, ahol gyerek, szülő és edző is tisztában van a feladataival, illetve a követelményrendszerrel. Az egyesület jelenlegi működési profilja nem arányos a térség nyújtotta társadalmi és demográfiai lehetőségekkel. Úgy gondolom, a tevékenységi kör nem korlátozódhat az ellentmondásokat nem tűrő, élversenyző felkészítésre. Fontosnak tartom, hogy a versenyzés és versenyzők felkészítése legyen az elsődleges feladat, azonban nem szabad elfeledkezni az úszást kedvelő és az úszóklub követelményeit tiszteletben tartó gyerekekről és szülőkről sem. Az egyesület működését és az egyesületen belüli szerepköröket, kötelezettségeket demokratikus úton az érintett felek véleményének meghallgatásával és figyelembevételével kell meghatározni. A program és működés céljaként egy a kötelezettségek megbeszélésén és azok vállalásán alapuló oktatási és versenyfelkészítés rendszert tartok ideálisnak. A gyerekek és szüleik dönthessenek céljaikról és versenyzési szándékaikról. Azok, akiknek nem cél az országos bajnokság vagy a nagyobb versenyeken való részvétel, ne kerüljenek mellékvágányra, hanem a szintnek megfelelő oktatásban és edzésrendszerben készülhessenek a számukra ideális versenyekre. Amennyiben a szülő és gyermek szeretne eredményeket elérni és magasabb célokat tűz ki, legyen lehetősége szakmai tájékoztatást kapni, hogy tisztában legyen a követelményekkel és dönthessen, hogy vállalja-e az ezzel járó feladatokat. Alapot kell teremtenünk egy olyan oktatási formára és toborzási rendszerre, aminek köszönhetően lényeges több gyerek tud az úszóklubhoz csatlakozni. Szeretném, ha az edzők és a szülők közötti folyamatos kapcsolat kiépülne és lehetősége lenne a szülőnek elmondani egyéni nézőpontját. Fontosnak tartom, hogy az edzők a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembevételével készítsék saját programjukat és azt az edzőtársakkal megbeszélve alkalmazzák. Gazdasági szempontból az egységes teherviselést tartom járható útnak, figyelembe véve a kötelező költségeken túlmutató ráfordításokat. A versenyzők számára, akik eredményeikkel nemcsak az úszóklub társadalmi megítélését, de pénzügyi támogatását is előrelendítik, támogatni kell. Kapjanak lehetőséget, az útiköltség vagy szállás térítésére.

A motivációs rendszer frissítése és alkalmazása szintén nagyobb hangsúlyt igényel. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gyerekekkel foglalkozik az egyesület. A csoportok számára újra aktívvá kell tenni vagy új eszközök segítségével megváltoztatni a jutalmazási rendszert.

Az egyesület számára a meglévőn kívül új támogatókat és anyagi forrásokat kell keresni, mindezt a terhek csökkentésére. A támogatókat meg kell keresni és partnerkapcsolatot kell létrehozni az egyesület és közöttük. Az elmúlt évben az új anyagi források felkutatása háttérbe szorult. A könyvelési és számlázási feladatok és azok nyomon követése nem zökkenőmentes. A bevétel és kiadási oldal az év végi zárás során eltolódott. Annak érdekében, hogy aktuális és a követeléseket, valamint kötelezettségeket időben egy síkon kezelhessük, megfelelő rendszer kialakítását javaslom.

A Komáromi Úszóklub Sportegyesület működése a közös munka eredményeként válhat jobbá. Szeretném megteremteni azt a rendszert mindehhez, ahol a célokat szem előtt tartva közösen tudunk ideális feltételek biztosítani a gyerekek számára.

Szeidl Balázs elnök jelölt

Szakmai előéletem

Tatán születtem, 1974-től Komáromban élek, 46 éves, nős, egy lány gyermek apja vagyok. Az úszósporttal az általános iskola második osztályában kerültem kapcsolatba, testnevelés óra keretei között a jelenlegi termál medencében tanultam meg úszni. A két hónapos tanfolyam után a Komáromi Spartacus SE. edzője néhány osztálytársammal együtt kiválasztott és javasolta, hogy ússzak versenyszerűen, a tanácsát megfogadtam és elkezdtem hozzá edzésekre járni, természetesen csak májustól szeptemberig, hiszen a 70-s évek végén még nem volt fedett uszoda Komáromban. Tíz éves voltam, amikor a velünk párhuzamos időpontban edző uszonyos úszók sportága megtetszett és csatlakoztam hozzájuk, mert sokkal keményebben edzettek Smid Ferenc irányításával, mint mi úszók és engem már tíz évesen is a kemény munka vonzott. Az úszás mellett jeles eredménnyel végeztem el Komáromban általános- és középiskolai tanulmányaimat, majd biológiából és kémiából 100%-s teljesítménnyel felvételiztem a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre, ahol 1994-ben okleveles kertészmérnöki diplomát szereztem. Egy diplomával nem elégedtem meg, ezért munka mellett posztgraduális képzésben közgazdász diplomát is szereztem, illetve angol nyelvből középfokú vizsgát tettem.

Tanulmányaim mellett természetesen folyamatosan sportoltam. Az egyetemi évek alatt Budapesten a BHG Könnyűbúvár Klubban edzettem Schuminé Pázsy Ildikó irányításával, edzőm a „Szorgi” = szorgalmas becenevet adta, mert én voltam az első, aki a medencébe beugrott és minden utasítását vita és visszabeszélés nélkül, a legjobb tudásom szerint teljesítettem. Heti nyolc-tíz edzésünk volt, mellette természetesen az egyetemi tanulmányaimat 4,3-4,7-s átlagokkal végeztem. Az első felkészülési szezon végén 1990-ben már 7. voltam az Országos Bajnokság 400 m uszonyos úszás döntőjében illetve beküzdöttem magam a váltóba, társaimmal 4×200 méteren Budapest Bajnoki címet szereztünk. 1991-ben a Komjádi Uszodában lázas betegen nyertem meg 400 m uszonyos úszásban a nemzetközi Duna Kupát. Ildikótól rengeteget tanultam az edzésmódszerekről, akkori férje, Schumi József a Széchy Team tagja volt, ő foglalkozott Szabó József „Joe” olimpia bajnokkal is, a Széchy – edzés programok természetesen megjelentek a mi munkánkban is. Már ebben az időszakban is sportolóként kíváncsian érdeklődtem az eredményes edzésmódszerek iránt, próbáltam megfejteni az összefüggéseket a feladatok és a teljesítmény között, így sokszor faggattam versenytársaimat az ő módszereikről, többek között Gurisatti Gyula (Dunafer) világbajnok uszonyos úszót is.

Az élsport és az egyetemi tanulmányok befejezése után megnősültem és az üzleti életben próbáltam a legjobb eredményt elérni. A mezőgazdasági kereskedelemben kezdtem dolgozni Bábolnán. Főnökeim gyorsan elismerték agrár-marketing tudásomat, 1997-ben még üzletkötő voltam egy német mezőgazdasági forgalmazónál, 2005-ben a világ legnagyobb mezőgazdasági vállalatának lettem a nemzetközi marketing igazgatója, tíz országban irányítottam a marketing stratégiák tervezését és a kampányok végrehajtását. Természetesen a sportról sem feledkeztem meg a munka mellett. Tudatosan edzettem szenior úszóként és készültem a nyári hosszútávúszó versenyekre. 2009-ben a Balatonfűzfő-Balatonalmádi Öbölátúszáson bronzérmes voltam, ugyanitt 2010-ben egy napon teljesítettem két hosszútávot, 3.5 km-en aranyérmes, 5.5 km-en bronzérmes lettem. A komáromi hajnali úszók gyakran kértek tőlem tanácsokat a fejlődésükhöz, egyre több embert inspiráltam az úszásra, kezdtem úgy működni, mint egy edző. Aztán azon gondolkoztam, hogy itt van ez a szép fedett uszoda, a nyitott ötvenes medence, amikor én gyerek voltam, nem voltak ilyen jó körülmények, nagyon zord feltételek között edzettünk. Most jók a műszaki adottságok, még sincsen egy komoly gyerek úszócsapat a városban. Beszélgettem az ismerőseimmel, hogy mi ennek az oka, ők azt mondták, kicsi a város, kevés a gyerek, más sportágak elviszik a gyerekeket. Ekkor elhatároztam, hogy bebizonyítom, egy kis városnak is lehetnek nagy úszói! 2009-ben jelentkeztem a Testnevelési Főiskolán úszó edző képzésre, 2010-ben hivatásos edző lettem. Az edzői tanulmányaim alatt segítettem a helyi vízilabda csapatnak úszóedzések vezetésével. A munkahelyemen lemondtam a nemzetközi marketing igazgatói pozíciómról és kértem, hogy magyarországi munkakörben alkalmazzanak, mert a munkaidőm előtt és után szeretnék a helyi közösség sportéletének fejlesztésén segíteni, ehhez pedig nem tudtam vállalni a rengeteg külföldi utazást. Az akkori amerikai főnököm Mark Edge támogatott, kaptam új munkakört, majd megkerestem Kerekes Tibort, a Komthermál Kft. akkori cégvezetőjét, hogy szeretnék egy úszó csapatot építeni. Tibor azonnal segített, annyit kért, hogy ne új csapatot építsek, hanem az 1997-ben alapított Komthermál Kft. Úszklubot fejlesszem fel. Ekkor volt 5-6 gyerek és Smid Feri bácsi edző, a csapat nem volt tagja a Magyar Úszószövetségnek, csak kis régiós versenyekre jártak és szerény eredményeket értek el. Toboroztam egy 15 fős csoportot Both András segítségével és elkezdtem őket oktatni. A csapatunkat felvetettem a MÚSZ tagszervezetei közé Sárdi Istvánné közreműködésével, a tanítványok egy év után igazolt versenyzők lettek és elkezdtünk versenyekre járni. 2011-ben új csoportot indítottam, ezt munkát átmenetileg Juni Béla testnevelő tanár irányította, de hosszútávra szintén Both András segítségével kerestünk egy testnevelő tanárt, aki elkezdte az új csoportot oktatni, ő volt Szabó Péter. Péternek korábban nem volt kapcsolata az úszó sporttal, nagyon sokat segítettem neki a szakmai fejlődésében, támogattam az MSC szintű úszóedzői diploma megszerzésében, melyet 100%-ban az úszócsapatunk finanszírozott 1,2 millió forint értékben, abban a reményben, hogy a tanulmányok során sok erős csapathoz elmegy edzéslátogatásra és rengeteg szakmai fogást megtanul a tapasztalt edzőktől. Sajnos a sok megcélzott egyesület közül csak egy KUKSE színvonalú pesti csapat látogatása sikerült, amelyik néhány méterre volt a TF-től, így a nagy titkokat a drága tandíj ellenére nem tudtuk meg. Újabb toborzások következtek, oktatónak szerződtettem Kocsis Ágnest, aki gyermek éveiben versenyúszó volt Szlovákiában. Ágit is beiskoláztam úszóedzőnek, az ő tanulmányaiba is besegített pénzzel a csapat. Mivel Ági Prágába ment tanulni, helyére jött Péter édesanyja Weiszengruber Anikó, aki soha nem foglalkozott az úszósporttal, de testnevelő tanár volt és azt az ígéretet kaptam, hogy Péter segítségével majd jól fognak működni az oktatások.

Közben az idő telt, a gyerekek nőttek, az érmek el kezdtek jönni, majd hullani, 2015. áprilisban elértük az ezrediket. Először megyei bajnoki címeket szereztünk, majd jöttek a régiós érmek. Feladásos rendszerben dolgoztunk, Anikó oktatott, Péter foglalkozott a legkisebb versenyzőkkel, én meg a delfin és a gyermek korcsoporttal. Az első érmeket az első csoportomból kikerülő gyerekek hozták, főként Fenyvesi Botond, Orbán Gréta és Óvári Dániel. Aztán felkerült hozzám Máté Eszter és Szabó Dávid. Dávid fél év múlva Országos Diákolimpiai ezüstérmes lett. A következő szezon elején hozzám került Nagy Nikoletta, néhány hónap múlva Országos Diákolimpia bronzérmes. Máté Eszter két szezon után négy versenyszámban úszott a legjobb nyolc között a 2014-s Delfin Országos Bajnokságon, 200 gyorson ötödik lett. Orbán Gréta két számban döntőzött ugyanebben az évben a Gyermek Országos Bajnokságon, 200 háton hatodik lett. 2013-tól elvállaltam Bielik Kevint, aki egy év múlva 13 korosztályos országos csúcsot úszott Szlovákiában, 19 Országos Bajnok címet nyert és mind a 17 egyéni versenyszámban szlovák ranglista vezetőként zárta 2014-s évet.

A csapat létszám elérte a hatvan főt, ami megyeszékhelyekre jellemző létszám. Már hét csoporttal kellett előre terveznünk, ezért 2013-ban beiskoláztam Szakál Bencét, korábbi versenyzőnket úszóedzőnek, a csapat kigazdálkodta a tandíját. Bence is edző lett, ráadásul ő az összes általam javasolt erős úszócsapathoz elment edzéslátogatásra, hogy minél több gyakorlati tudást gyűjtsön össze, majd csoportot kapott 2014. szeptemberben. 2013-ra már hatalmas színvonalkülönbség alakult ki a különböző edzők által irányított csoportok között. A nálam úszó gyerekek közül többen az országos ranglista élvonalába kerültek, míg a 7-8 évesek csak kis régiós versenyeken tudtak érmeket szerezni, a kudarcok miatt többen abbahagyták az úszást. Nem akartam, hogy a feladásos rendszerben az összes élvonalbeli eredmény nálam csapódjon le, szerettem volna a sikerélményt megosztani Szabó Péterrel, ezért 2014. augusztusban összeállítottunk két hasonlóan erős versenyzői csoportot, és elfogadtam, hogy a korábban nálam élvonalba került két Országos Diákolimpia érmes visszakerüljön Péterhez. 2014. augusztustól ennek a csoportnak az összes úszó edzésprogramját én írtam, melyet Szabó Péter vezetett le a technikai támogatásom mellett. Az általam adaptált amerikai programokra épített módszertani újításokból és az elvégzett közös munkából nyert 2015-ben 8 szlovák Országos Bajnok címet Dikácz Bence, 3 magyar Országos Bajnok címet Rózsavölgyi Donát és 1 bajnoksági bronzot Nagy Nikoletta, így lett kétszer 8. Szabó Dávid és ebből a munkából került fel Takács Fábió az előkelő 10. helyre a Gyermek OB-n, illetve Fenyvesi Botond is rengeteget fejlődött. Az általam vezetett csoportból pedig Bielik Kevin kilenc szlovák Országos Bajnoki címet, Orbán Gréta Országos Diákolimpa bronzot szerzett 100 m hátúszásban, Máté Eszter 800 m gyorsúszásban előkelő negyedik, Óvári Dániel 9. lett 1500 m gyorsúszásban szintén a Gyermek OB-n.

A vízilabdásokról sem feledkeztem meg. 2010-től hajnalonként úszóedzéseket tartottam nekik, melyeket ők kértek tőlem fakultatív edzésként. Nagyon keményen dolgoztunk, ennek az lett az eredménye, hogy a Horváth testvérek (Márk és Ákos) a KVPK-ban csere nélkül játszották végig a négy negyedet, Szám Tamást elvitte az UTE és megállta a helyét, Váry Bence és Nagy Benjamin a TVSE nagyra becsült játékosai lettek, illetve Sebestyén Balázs meghívást kapott a válogatottba, részt vehetett az U17-s Európa Bajnokságon, ahol 7. helyezettek lettek.

A Komáromi Úszóklub SE. 2010-től a tehetséggondozásra és az élsportra való felkészítésre szakosodott a közöttem és Both András között létrejött megállapodás alapján. A fitnesz úszás egyértelműen és kizárólag a Both Úszó Iskola profilja maradt, ezzel a KUKSE-ban nem akartunk foglalkozni eredetileg. Mivel nehéz pontos határvonalat húzni a fitnesz és a versenysport között, annyi rugalmasság és empátia volt bennem, hogy azok a gyerekek is járhattak hozzánk úszni, akik bár nem tartoznak az országos élvonalhoz, de megyei vagy régiós szinten volt sikerélményük a versenyzésben is, viszont viselkedésükkel és teljesítményükkel nem hátráltatták a jobb képességű gyerekek felkészülését. A kezdetektől fogva olyan motivációs rendszert dolgoztunk ki Both Andrással, ami elismerte az élvonalbeli és a középmezőnyhöz tartozó gyerekek elismerését is. Nem csak az országos ranglista legjobbjai kaptak az év végi ünnepségünkön kitüntetést, hanem a jó magaviseletért, a szép úszásért, az összegyűjtött kilométerekért is lehetett díjakat kapni az ünnepségen vagy év közben. A Bajnok Kártya gyűjtő program az országban az első olyan motivációs program volt, ami tisztelettel adózott a nagy történelmi úszóbajnokoknak és minden csapattagunk számára elérhető volt, aki javítani tudott egyéni legjobbján. A Bajnok Kártya szöveges és képi anyagát Magyarországon én állítottam össze elsőként, ebben segítségemre volt Lugasi Helga, Fenyvesi Edit és Nagyné Juhász Ágnes illetve Nagy Attila.

A média kommunikáció érdekében 2012-től önálló weboldalt építettem Czeglédi Györggyel, melyben a versenyeredményeket és egyéb híreinket az eseményt követő 48 órán belül közzé tettük. Szoros kapcsolatot építettem ki a helyi elektronikus és nyomtatott médiával is, így versenyeredményeink rendszeresen szerepeltek a városi és megyei lapokban illetve a városi weboldalon és a városi rádióban és TV-ben köszönhetően Kánya Nikolettának, Radics Gábornak és Molnár Lászlónak. Az országban egy teljesen egyedülálló eredménylekérdező rendszert is elindítottunk 2013-tól Bánfi Norberttel, amiben mindenki nyomon követheti az eredményeit webelérés esetén, ez az adatlekérdező rendszer részletesebb riportokra képes, mint a MÚSZ-é és egyenértékű a swimmranking.net felülettel.

Az egyesület szilárd pénzügyi alapokon fejlődött. Úgy gazdálkodtam, hogy minden évben nyereséges volt a csapat, a tagdíjak és egyéb költségek más úszócsapatokhoz hasonló mértékben alakultak és elviselhető szinten maradtak. Tudomásom szerint senki nem maradt ki városunkban pénzügyi korlátok miatt az úszósportból. Minden évben megpályáztam a nagy eséllyel megnyerhető támogatásokat, így növekvő értékű támogatást gyűjtöttem a helyi önkormányzattól, a Magyar Úszó Szövetségtől és különböző állami alapoktól. A pályázatokat nem könnyű megnyerni, de pokolian nehéz elszámolni, eddig minden beadványomat elfogadták a kontrollerek. Néhány helyi vállalkozót is sikerült szponzorként megnyerni, bár ezen a területen sok csalódás ért, mert a legerősebb helyi vállalkozók nem akartak bennünket támogatni. A legnagyobb pénzügyi támogatás, amit biztosítani tudtam, az volt, hogy 2010. szeptembertől ingyen végeztem az edzői és sportmenedzseri munkámat. Ennek bruttó értéke minden évben kb. 4 millió forint volt, ennyi pénzt nem vettem fel a munkámért. Ezt azért tettem, hogy az egyesületben minél több pénz maradjon és a több pénzből minél többet tudjunk kifizetni a szerződéses edzőknek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egy KUKSE edző 160 órás 1 hónapra kivetített nettó megbízási díja nettó 240.000, azaz bruttó 369.000 forintos munkabérnek felel meg, természetesen ennek az időarányos részét kapták meg a konkrétan elvégzett munkáért. Ehhez a díjhoz pluszban jött hozzá a tanulmányi díjak támogatása 100%-ban, illetve 2014-ben a versenyek után óránkét 1500 forintos bónuszt fizettünk edzőinknek, valamint a nyári táborok után még szintén óránként 1500 forintot fizettünk ki nekik. Nemcsak az edzőknek segítettem pénzzel, hanem a rászoruló szülőknek is. Szinte minden versenyre vittem gyerekeket a saját költségemre, többnyire mindig valaki mást, hogy minél többnek tudja segíteni. Évek óta nem kellett fizetni nevezési díjakat, illetve a közös edzőfelszereléseket is az egyesületi pénzből vásároltuk meg, hogy ez se terhelje a szülőket. Az külön hangsúlyozom, hogy a KUKSE 2011. óta minden személyi jellegű kifizetést adózva végez el. Az egyesületnek köztartozása és adósságai nincsenek. A könyvelés nagyon magas színvonalon van vezetve a város legjobb könyvelő irodájában. A pénzügyi stabilitás mellett létkérdés a jogi megfelelés, ami civil szervezeteknél egy nagyon kényes terület. 2012. óta ügyvédi segítség nélkül –ennek a költségeit is megtakarítva –  magam végeztem el az össze egyesületi szabályzatmódosítást, én adtam be mindent a törvényszékre és korrigáltam az ügyészi felszólalások alapján. Ennek köszönhetően csapatunk a mai napig megvédte közhasznú státuszát és így jogosult SZJA 1% és egyéb támogatások gyűjtésére.

Munkám során nagy hangsúlyt fektettem a saját és edzőtársaim szakmai fejlődésére. Minden MÚSZ által szervezett konferenciára elvittem őket 2011. óta. Saját költségemre, egy teljes polcra való amerikai, ausztrál, brit, német és magyar úszás szakkönyvet vásároltam össze és tanulmányoztam át alaposan illetve adtam kölcsön edzőtársaimnak. A legrészletesebb információkat azonban az eredményes úszóedzőkkel való személyes beszélgetésekből lehet összeszedni, ezért nem szégyelltem magamat és bekéredzkedtem edzéslátogatásra több csapathoz is. Rendszeres szakmai konzultációt folytatok személyesen, telefonon vagy Skypon Petrov Ivánnal (GYÚSE), Balogh Jánossal (Veszprém), Kenyeres Tiborral (Balatonalmádi) Karvalics Péterrel (Szombathely, Kőbánya SC), Szabó Zoltánnal (Sopron), Bene Verával (Dunafer), Dániel Andrással (Delfin SE. Székesfehérvár). Több alkalommal szerveztem bemutató edzést, sikerült elhoznom egy USA-ban úszóedzésekre járó versenyzőt, Petrov Ivánt, Bene Verát vagy Dániel Andrást, akik nagyon sokat segítettek nekem a komáromi gyermekek érdekében. A lakásomon és a Hordó Étteremben több alkalommal tartottam szakmai konzultációkat az edzőink részére. A modern vállalat irányításban jól bevált coaching technikát (vezető-beosztott fejlesztő célú beszélgetés) is hadrendbe állítottam, hogy ezzel segítsem társaimat. 2012-2013 között ezzel a módszerrel 3 havonta értékeltük az edzők szakmai fejlődését és megbeszéltük a továbblépési lehetőségeket. Sajnos ennek a programnak a folytatását 2013-ban a kedvezményezettek elutasították.

Erőfeszítéseimet végül egyre többen ismerték el. Először a versenytárs csapatok úszóedzői, majd városunk vezetői, tiszteletük jeléül a 2014. Év Edzőjének választottak, illetve csapatunk 2015-ben polgármesteri dicséretben részesült.

Röviden és tömören összefoglalva óriási áldozatokat hoztam a magán életemben annak érdekében, hogy Komáromban legyen lehetőség a versenyúszás végzésére. A céljaim megvalósításában sokan segítettek, ezért mindenkinek hálás vagyok, aki együttműködött velem, de azt le kell szögezni, hogy a kezdeményezés gyújtópontja és a kivitelezés hajtómotorja én voltam, a Komáromi Úszóklub SE. legnagyobb részben az én energiámból épült fel és működött mostanáig, edzőtársaim és segítőim ezt a folyamatot katalizálták, ezt köszönöm nekik.

Terveim a következő elnökségi ciklusban

Fontosnak tartom, hogy az egyesület alapcélja sértetlenül tovább működjön. Komáromban van lehetőség fitneszúszásra a Both Úszó Iskolában, nem látom értelmét annak, hogy velük versenyezzünk a gyerekekért és a szűkös uszodai lehetőségekért. A KUKSE a versenysport támogatása érdekében lett alapítva és működött eddig, ezután is kiállok emellett a cél mellett. Illúziónak és üres kampány szövegnek tartom azt, hogy a versenysporton belül minden gyerek képességeinek megfelelően differenciáljunk edzés és versenyprogramokban:

1. Először is és ez a legfontosabb, erre nincsen elég uszodai pálya. Nem lehet egy pályán edzeni az országos ranglista élén lévő gyerekeket a szerényebb képességűekkel, mivel külön kell velük foglalkozni. Ehhez sok pálya és edzés időpont, illetve edző kell és ezek az erőforrások nincsenek meg. Természetesen vannak áthidaló megoldások pl. az idősebb, de átlagos képességű edzhet együtt a fiatalabb jobb képességűvel, de ennek megoldásnak vannak korlátai és határai. Egyébként ezt a probléma kört pont ezzel a technikával szépen megoldottuk eddig is, csak abból adódtak konfliktusok, hogy bizonyos szülők ragaszkodtak bizonyos időpontokhoz és edzőkhöz, így sérült ez a technika.
2. Ha valaki nem akar minden nap edzeni és sokat úszni, van lehetősége a Both Úszó Iskolában a kevesebbre, a baj az, hogy bizonyos szülők presztízskérdést csinálnak abból, hogy a gyerekük egy verseny vagy egy fitnesz csapatban sportolnak, viszont így akadályozzák a versenyzőket a fejlődésben.
3. Az élet és a munka világa egy hatalmas verseny. Aki a gyerekét nem a verseny és a kemény munka szellemében neveli, az sem a tanulásban, sem a munkában nem fog komoly eredményeket elérni. A heti 17 óra úszóedzés sokkal kisebb megterhelés, mint a napi 17 óra tanulás egy egyetemi vizsgaidőszakban vagy a 8-10 órás gyártósor melletti munka, hogy ne csak a diplomásokra gondoljak.

A verseny programban eddig is volt és lesz is differenciálás, volt, akit csak a megyei versenyre vittünk, volt, akit csak a régiósra, és csak azokat vittük a bajnokságokra, akiknek érdemes volt odamenni. Hozzáteszem, volt olyan példa, amikor a szerényebb képességű el akart menni a bajnokságra, ezért küzdött és megcsinálta. Én ezt a hozzáállást fogom támogatni és nem azt, hogy valaki csak lebeg félúton a fitnesz és versenysport között és ezért eleve nem úgy edz, mivel úgyis csak a megyei versenyre megy. Ez nem egy konstruktív viselkedés a személyiség fejlesztésére. Mikes Kelemen is leírta, hogy a „Nemes vér vagy nyer, vagy veszít, de mindig próbál!”.

Összességében a KUKSE-t én a verseny és a teljesítmény szellemében szeretném tovább működtetni.

Fontosnak tartom a motivációs rendszer újra élesztését. Az országban egyedül állóan komplex és ötletes programot raktam össze Both Andrással, Lugasi Helgával és Szabó Péterrel. Nem abban látom a gyerekek motiválását, hogy a levegőbe belemondunk nagy ötleteket, amiket aztán pont azok az edzők nem fognak megvalósítani, akik éppen ötleteket osztogatnak. A legutóbbi MÚSZ vizsgára a csapat raktárban előkészítettem a jutalom kabala Orkákat, de mivel nem voltam ott a vizsgán, a plüss Orkák nem jutottak el a raktárból a gyerekek kezébe. Tudomásul kell venni, hogy minden motivációs programban az edzőknek plusz feladatokat kell elvégezni, akkor is, ha ezért nem kapnak külön pénzt és akkor is, ha ezt éjszaka vagy hétvégén kell megcsinálni. A jelenlegi programjaink azért sorvadtak el, mert a végén egyedül én foglalkoztam velük és igazságtalanul nézett az ki, hogy tőlem kap valaki Bajnok Kártyát vagy kilométer kupát, a másik edzőtől meg nem, mert annak az edzőnek nem volt ideje a programmal foglalkozni.

Az edzők munkamegosztását át fogom alakítani összhangban az edzők tényleges szakmai tudásával, személyiségével és élet helyzetével. Célom az, hogy mindenki azon a poszton dolgozzon, ahol a legértékesebb a szervezetben és a feladatok elvégzésére alkalmas szakmailag és magánéleti szempontból is (az edzőnek ott kell lenni a bajnokságon, a bemelegítés alatt nem aludhat, az edzésterveket minden héten meg kell írni, nem csak alkalmanként, ismerni kell egy feladat pontos hatását stb.). Az egyéni edzői érdekek alapján történő versenyző kimazsolázást megszüntetem. Felmenő rendszer lesz, amennyiben az érintettek vállalják: Szabó Péter toborzás, oktatás irányítás és a 7-8 évesek versenyre való felkészítése és versenyeztetése, Szakál Bence a 9-10 éves „delfin” korcsoport edzése és az oktatásban való segítségnyújtás, én pedig a 11 éveseknél idősebb gyermek és serdülő csoport munkáját fogom irányítani. Amennyiben valakinek ez nem felel meg, akkor a helyére biztosítok más külsős szakembert, ez reális, mert van jelentkező. 2016. július 1-től Szakál Bencét főállásban szeretném alkalmazni edzőként és oktatóként, mert szakmai tudásával, elkötelezettségével és viselkedésével bizonyította, hogy alkalmas a feladatra, illetve megérdemli ezt a lehetőséget. Weiszengruber Anikónak megköszönöm a részvételét a csapatunkban, kívánom, hogy a családi életben és a pedagógiai pályáján érje el a céljait, szerződését nem kívánom meghosszabbítani. Az edzőkkel való kommunikációban visszaállítom az éves és a rövid távú cél meghatározást és értékelést, illetve újra alkalmazom negyedévente a fejlesztő célú coaching megbeszéléseket.

Az edzőktől megkövetelem az alábbiakat:

1. A foglalkozásokat hétről – hétre meg kell tervezni, számomra azt elérhetővé kell tenni és az edzés után a jelenléti ívet 48 órán belül ki kell tölteni.
2. Szigorúan megtiltom:
   1. A gyerekek testi fenyítését statikus kínzó gyakorlatokkal, semmilyen érem érdekében nem lehet ilyet tenni. Ha egy gyerek egy csoportban nem akar vagy tud edzeni, akkor egy könnyebb csoportba kell átrakni, de elfogadhatatlan, hogy büntetésből egy edző sírásig kínozza a tanítványát.
   2. A gimnasztika feladatok delegálását szakképesítés nélküli segítőknek, hogy az újabb sérüléseket megelőzzük.
3. A motivációs programokat mindenkinek alkalmazni kell.
4. A bajnokságra a csoportvezető edzőnek kötelező elmenni, akkor is, ha nincsen éremesélyes tanítványa.
5. Minden gyermekkel, aki hajlandó együttműködni, foglalkozni kell, nem csak a legjobbakkal.
6. Továbbra is kulturáltan kell beszélni és az edzéseken megjelenni, bár ezzel eddig sem volt gond.
7. Az edzőnek életmódjukkal jó példát kell mutatni, lehetőleg ők is sportoljanak és tartózkodjanak a káros szenvedélyektől. Edzőnek edzés és verseny előtt és alatt alkoholt fogyasztani tilos.

A szülőkkel való kommunikációban vállalom:

1. A verseny naptárat félévente kidolgozom, a menet közben „beeső” versenyeket külön egyeztetem. A gyerekek versenyprogramját lehetőségeiknek megfelelően differenciálom, eddig is ezt tettem.
2. A nevelési kérdésekben konzultálok elsősorban telefonon, esetleg személyesen. Emailen és a Facebookon nem. Viszont nem fogadom el, hogy az én nevelő szándékú, a gyerek viselkedésével kapcsolatos kritikáimat, szankcióimat (edzésről elküldés) felülbírálják és személyesen vagy nyilvánosan kritizálják. Azért nem, mert én ismerem a konfliktus pontos részleteit, a szülő pedig nem. A gyerek információi alapján a szülő ne szálljon szembe velem!
3. A szülő a szakmai kérdésekbe (edzés program, versenyszámok) nem szólhat bele. A gyerekeket bizonyos mértékig bevonom a versenyszámválasztásba.
4. A szülőktől elvárom, hogy a gyerekek versenyteljesítményét az edzővel ellentétesen ne értékeljék, értem ez alatt az edzőhöz képest jobb vagy rosszabb minősítést.
5. Elvárom, hogy a szülők az edzőket nevelőként tiszteljék, és ne tekintsék valami féle szolgának, akivel a befizetett tagdíj miatt durván lehet beszélni, és akit lehet sértegetni vagy kritizálni. Kölcsönösen vállalom a tiszteletet a szülők iránt, de az arrogáns szülői viselkedést határozottan blokkolni fogom.
6. A szülőknek el kell fogadnia, hogy a jobban együttműködő gyerekekre nagyobb figyelmet szentelek, mint az ellenállókra. Ez nem kedvencezés, egyszerűen nincs értelme erőszakoskodni azzal, aki nem akar keményen dolgozni. Azt kell jobban támogatni, aki maga is jobban szeretne dolgozni, ezt az átlagosabb képességűekre is értem, nem csak a kiemelkedőkre.
7. Igény esetén tarthatunk szülői értekezletet, ha van konkrét téma, amit meg lehet beszélni.

Nevelési elvekben szigorúan kiállok a polgári-konzervatív értékek mellett. Megkövetelem a gyerekek kulturált viselkedését, beleértve a nyelvi stílust és egymás tiszteletét. Ellenzem a deviáns, a normálistól kirívóan eltérő megjelenést és viselkedést edzések alatt és azokon kívül is. A Facebookon nem szeretnék látni csapattagot sportolóhoz méltatlan állapotban. Nem szeretném, hogy a szülők a Facebookon minősítsék saját gyermekük vagy az edző teljesítményét. Azt szeretném elérni, hogy a szülők a Facebookon tekintettel vannak az egész csapatra, amikor a saját gyerekük fotóit közzéteszik. Az edzés feladatok közben nem engedem meg a sportolók egymás közötti és velem folytatott vitáit, viszont edzés végén lehetőséget adok a konfliktusok megbeszélésére. Megdicsérni azt fogom, aki megdolgozott érte, aki megérdemelte. A versenyeredményeknél a kemény munkával elért személyes fejlődést fontosabbként értékelem, mint a kevés munkával, szerencsével összehozott érmeket és ranglistahelyezéseket, hogy a gyerekekben tudatosuljon az a nevelési cél, hogy minden eredményért nagyon sokat kell dolgozni az élet minden területén.

Jogi és számviteli területen folytatom az eddigi szigorú megfelelési elveket, nem lesz továbbra sem fekete kassza, zsebből kifizetett személyi költség, minden le lesz adózva. Az elérhető támogatásokat megpályázom, professzionálisan elszámolom. Próbálok szponzorokat keresni, de ebben sokat nem ígérek, mert nem reális, az elmúlt évek ezt igazolták és csodák nincsenek. Gazdasági vezetői területen feleségemmel, Tóth Andreával szeretnék dolgozni egyrészt azért, mert vele az esti és a hétvégi időpontokban is tudok dolgozni, ezt egy családon kívülivel nem lehet ilyen rugalmasan megoldani, másrészt bizonyította, hogy kiváló munkát végzett és meg tud birkózni a feladat mennyiségével az összes területen: pénztár és bank kezelése; szerződések és szabályzatok előkészítése; könyvelővel való együttműködés; weboldal szerkesztés; versenyeredmények feldolgozása; pályázat írás és elszámolás; NAV-al és törvényszékkel való együttműködés. Több egyesület működik ilyen párosításban hatékonyan mindenféle visszaélés nélkül (Győri Úszók KHE, Delfin Székesfehérvár stb.).

Külső kommunikációban folytatom az aktualitását megőrző, kiegyensúlyozott, tárgyilagos, pozitív hangulatot árasztó eredményközlést az elektronikus és nyomtatott médiában is. Az interview-kat igazságosan elosztom az edzők között, ahogy eddig is ezt tettem.

Életmódommal személyes példát mutatok a sportolóinknak és a szülőknek, folytatom a saját magam edzéseit, nem dohányzok, edzések és versenyek előtt és alatt alkoholt nem fogyasztok.

Továbbra sem kérek anyagi ellenszolgáltatást a munkámért, az egyesületben hagyom ezt a kb. 2,5 millió forint értéket, hogy az edzőknek tudjuk tartani az 1.500 forint/óra nettó megbízási díjat és továbbra se kelljen a versenyek nevezési díjait a szülőknek kifizetni.

Ha a jelenlegi tagság nem támogatja a fentiekben megfogalmazott programomat és az ellenem forduló edzők ígéreteit választja, akkor edzőként sem fogok a KUKSE-ban dolgozni. Viszont nem hagyom cserben azokat a tanítványaimat, akik tőlem akarják ezt a sportágat tanulni és elit színvonalra fejleszteni, ezért meg nem választásom esetén új csapatot fogok alapítani új edzőkkel, hogy a velünk tartó tanítványainkkal folytatni tudjuk a küldetésünket a kiválóság elérése érdekében.

Végezetül meg kell jegyeznem azt, hogy az ellenem összeszövetkezett edzők viselkedése súlyos lelkiismereti kérdéseket vet fel bennem. Azt elismerem, hogy a rengeteg elvégzett munkában voltak hibák, amiket ki kell javítani, ez nekem is célom. Számítottam arra, hogy a választások során erre kapok ötleteket és konkrét segítségeket, de eddig senki nem keresett meg ez ügyben. Azt is elfogadom, hogy vannak, olyan szülők, akik nem akarják ezt a sportot olyan színvonalon csináltatni gyermekükkel, amit én szeretnék nyújtani. Úgy gondolom, hogy a másképpen gondolkozók akkor viselkednének tisztességesen, ha csinálnának egy másik szervezetet maguknak a saját elképzelésük szerint és meghagynák a KUKSE-t azoknak, akik jól érzik magukat ebben a csapatban. Erkölcsileg érthetetlen az a viselkedés, hogy azok az edzőtársak, akikkel éveken keresztül jót tettem, segítettem őket szakmailag, emberileg, a házamban többször megvendégeltem őket, a saját pénzemből adtam nekik, most ki akarnak forgatni abból a szervezetből, amit én találtam ki, én fejlesztettem fel és én működtettem magas színvonalon csak azért, mert a csapat tíz millió forintos éves árbevétele felett át akarják venni az irányítást és a szavazók meggyőzése érdekében a kihívóm az ellentétét ígéri annak, amit eddig csinált. Mindenkinek a lelkiismeretére bízom, hogy mindezek után kire szavaz.

Untermayer László alelnök jelölt

Szakmai előéletem

46 éves, nős vagyok. Gépipari szakközépiskolában tanultam. Gyermekkoromban labdarúgó voltam. Jelenleg szeniorként focizok, görkorcsolyázok, kerékpározok, síelek és jégkorongozok. 20 éve sportruházat és sportfelszerelés forgalmazással foglalkozok, jelenleg a saját vállalkozásomat a Launsport nevű céget vezetem.

Programom

A Komáromi Úszóklub SE-t szeretném segíteni azzal, hogy világmárkákhoz (Speedo, Kappa) tartozó termékeket (melegítők, pólók, shortok, úszószemüvegek, versenyúszó dresszek és jammerek, edző felszerelések, táskák, papucsok, köntösök, úszósapkák) szállítanék be nagy kedvezményekkel, biztosítanám a próbákat, méretválasztásokat a saját üzletemben Rév-Komáromban. Alelnökké választásom esetén a ruházat és felszerelés ellátásért felelős pozícióban szeretnék dolgozni a KUKSE elnökségében.